Mindig arra vár a vágy,
Hogy szétszakítsd az éjszakát!
Ha repít a képzelet, nem maradhatsz soha elveszett...

A tested hangja rámkiált,
Ott lenn a mélyben megtalált,
Elrepít a képzelet, nem lehet baj, hogyha megteszed!

De miért nem várunk, mondd, miért nem választunk?
Ennyit ér?? De mondd el, miért???
Hiába kérdezem, ha nincs múltam, és nincs végzetem...
Ez mégis kell nekem!

Millió nap vár ránk...
Ha elrepít egy láng, sose bánd!
Ez a néma világ a hazánk...
Ne félj, ha eltévedt a hajónk!
Van remény!

Megszökött az értelem,
Ez a félbetépett végtelen...
Ne keresd a válaszát, ha a fényben a kétség törne rád...

Nincs jövőm, mégis rámkiált;
Ez a jelen szép! De ha múltba vált
Ne feledd, az éjszakát csak a végső erő járta át...

De miért nem várunk, mondd, miért nem választunk?
Ennyit ér?? De mondd el, miért???
Hiába kérdezem, ha nincs múltam, és nincs végzetem...
E kettő kell nekem!

Millió nap vár ránk...
Ha elrepít egy láng, sose bánd!
Ez a néma világ a hazánk...
Ne félj, ha eltévedt a hajónk!
Van remény! Már látom a fényt!

Te mindig messze jársz, mert mindig újra vágysz!
Te mindig gyorsan élsz, mert semmitől se félsz! Te mindig messze jársz,
Ahol nincs múltam, és nincs végzetem. Ez a kettő kell nekem!

Még millió nap vár rám...

See also:
JustSomeLyrics
37
37.10
Pink Floyd The Narrow Way Lyrics
Jasmin Stavros Dao bi sto Amerika Lyrics